LAKOSSÁGI FELHÍVÁS az erdő- és szabadtéri tüzek megelőzésére

LAKOSSÁGI FELHÍS

 

az erdő- és szabadtéri tüzek megezésére

 

Az enyhébb tavaszi idős beköszöntével egyre többen választanak szabadtéri programot és tevékenységet, ennek son fokozottabb figyelmet kell fortani a szabadban keletkező tüzek megezésére. A veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz, különösen erős szél esetén. A szabadtéri tűzesetek keletkezésének fő oka az emberi gondatlanság. A károk akkor ezhetőek meg a legkönnyebben, ha tisztában vagyunk a biztonságos szabadtéri tűzgyújtás és a tűzmegezés alapveszabályaival.

 

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében tilos a növényzet, illetve a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett, vagy kerti hulladék szabadtéri égetése, kivéve, ha azt külön jogszabály – pl. növény egészségügyi okból hatósági engedély beszerzése mellett – megengedi. Avar és kerti hulladék égetését csak az adott település önkormányzata engedélyezheti rendeletében, de égetni ebben az esetben is csak a rendeletben meghatározott helyen, napokon és módon szabad. Külterületi ingatlanok eseben, amennyiben az égetést jogszabály megengedi, ezetesen engedélyeztetni kell a tűzvédelmi hatósággal (inyított égetés). Továbbra is megengedett a kerti grillezés és a tűzön történő sütés-főzés a tűz állandó felügyelete mellett.

 

A szabadtéri tűzgyújtás feltételeit az Orsgos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza. A szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk fegyelet nélkül és minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkot folyamatosan fegyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. A felügyelet nélkül hagyott tűz könnyen továbbterjedhet és életveszélyt jelentő, vagy súlyos kárt okozó tüzek forrásává válhat.

 

A szabadtéri tűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás elősegíti a tűz kialakulását, továbbterjedését. Erdőtűz-veszélyes időszakban orsgos szinten a vidékfejlesztési miniszter, területi szinten az erdészeti hatóság tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, mely esetén az érintett területen akkor is tilos a tűzgyújtás – beleértve a kijelt tűzrakóhelyeket is –

, ha azt egyébként más jogszabály megengedi.

 

A  jogszabályi  tilalom  ellenére,  illetve  jogszabálytól  elté vagy  hasági  engedély  hiányában végzett  zgyújtási  tevékenység  miatt  az  önkornyzat,  a  környezetvédelmi  hatóság  és  a tűzvédelmi hatóság bírságot szabhat ki.

 

zgyújtási   tilalommal   és   erdőtüzekkel   kapcsolatos   további   inforciókért   keresse   fel   a katasztrófavédelem                             oldalait                             (http://www.katasztrofavedelem.hu, http://baranya.katasztrofavedelem.hu),    vagy    a    NÉBIH    Erdészeti    Igazgatóság    honlapját (www.erdotuz.hu). Az Országos Tűzmegezési Bizottság tájékoztató kisfilmjei az alábbi linkeken tekinthetőek meg: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=39 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

Kéménytűz

L  A  K  O  S  S  Á  G  I    F  E  L  H  Í  V  Á  S  

 

Az elmúlt évek adatai alapján a 2015/2016. évi fűtési szezonban megnőtt a kényzek száma a szilárdtüzelésű tüzelőberendezést használó lakóingatlanokban. Ennek fő oka a nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kények karbantartásának hiánya. A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kényekben életveszélyes állapotot is előidézhet.

 

A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet tiltja, a rendelet alapján háztartási tüzelőberendesben kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az eírások megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság elrást indít és bírságot szabhat ki.

 

A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén bpülnek a környező talajba, növényzetbe,  élővizekbe,  és  ezeket  a  rgező  anyagokat  lélegzik  be  a  környezetében  éemberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajsrmazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi anyagokkal   kezelt   fa   és   egyéb   hulladékok   elégetésekor   keletkezett   égéstermék   emberi szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket, tüdő- és májkárosodást okozhat.

 

Az  utóbbi  években  mind  többen  állnak  vissza  vegyestüzelésre,  ill.  étenek  be  kiegészítő fűtésként  kandallókat.  Szilárd-  és  olaj  tüzelőanyagok  használata  során  korom-  és kátránylerakódás képződik a kényekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megveli ezen leradás mértékét, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének szűkülését okozza. A kény leszűkült keresztmetszete több veszélyt  is hordoz magában:  a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kényben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszramlik a lakótérbe, füst, - illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kényben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kényzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló

lángnyelvek   könnyen   átterjedhetnek   a   lakóépület   éghe   anyagú   épületszerkezeteire,   a

környezetében lévő bútorzatra.

 

A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi javakat  és  az  emberi  életet  is,  ezért  felhívjuk  a  Tisztelt  Lakosság  figyelmét,  hogy  a légszennyezés, a szén-monoxid-rgezés és a kényzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kényseprők részre a kények rendszeres ellenőrzését, tisztítását!

Zsolnay Program 2016-2018

A Zsolnay negyedet működtető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. a kormányzati, megyei és városi összefogásában létrejövő 2015. január 29-én ismertetett, Zsolnay Program néven elinduló új kezdeményezése kapcsán kívánja szélesre tárni a Zsolnay negyed kapuit, azaz valamennyi Baranya megyei település 30-35 fős csoportjával költségmentesen megismertetni a negyed által nyújtott kulturális- művelődési- ismeretterjesztő értékeit, előadásait, kikapcsolódási lehetőségeit az elkövetkezendő 3 évben. A kezdeményezés keretén belül különböző tematikájú programcsomagok várják a csoportokat a programokon résztvevők korcsoportjának megfelelően, eszerint: a diákokból, családokból és a felnőttekből- nyugdíjasokból álló csoportok más-más, előre összeállított csomagból választhatnak a regisztráció során, így megtekinthető a Gyugyi-gyűjtemény, a Rózsaszín kiállítás, a planetárium és az interaktív játszóház mellett az a páratlanul értékes örökség, amelyet a Zsolnay-család épített fel évtizedek alatt. A pénteken megtartott sajtótájékoztatón Farkas Róbert, Kökény Község polgármestere is jelen volt, aki szintén nagy hangsúlyt fektet a kultúra, a műveltség fontosságára, ennek érdekében elsőként állapodott meg Vincze Balázzsal a pécsi Zsolnay Örökségkezelő ügyvezetőjével, hogy egy írásos megállapodás keretén belül Kökény település csatlakozik a programhoz.

Hirdetmény az általános iskolai felvételi eljárásról

BARANYA MEGYEI

KORMÁNYHIVATAL

 

Ügyiratszám:   BAB/121229-21/2016.

 

Hirdetmény az általános iskolai felvételi eljárásról

 

I. Az általános iskolai beiratkozás ideje

 

Az általános iskolai beiratkozás időtartama a 2016. április 14-etol 2016. augusztus 31-éig tartó időszak, a tanköteles tanulók első évfolyamra történő beiratkozásának időpontja;

2016. április 14-én (csütörtökön)        8.00-18.00 óra között

2016. április  15-én (pénteken)              8.00-16.00 óra között.

 

A szülő (gondviseI6) az adott évben tankötetes korba lepő gyermeket a fenti időpontban köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamra. Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt (a lakcímkártyát), továbbá az iskolába lépeshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

 

II. Tanköteles kor

 

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, (legkésőbb az azt követő évben) tankötelessé válik, a 2016/2017-es tanévben a 2010. augusztus 31-en, vagy az előtt született gyermekek válik tankötelessé.

 

III.      Az iskolai  felvételről szóló döntés

 

Az általános iskolaköteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. A felvételi körzetekről az általános iskolákban, illetve a www.oktatas.hu oldalon található részletes információ.

 

A tanuló felvételéről (átvételről) az iskola igazgatója - harminc napon belül - tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A döntésről - a döntést megalapozó indokolással - az iskola igazgatója köteles írásban értesíteni a szülőt (gondviselőt).   Az értesítésnek tartalmaznia kell a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatást.

 

IV. a felvételi, átvételi döntéssel szembeni jogorvoslat

 

Az iskola felvételi, átvételi döntése ellen a szülő (gondviselő) - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében jogorvoslati eljárást indíthat.

 

A jogorvoslati eljárásban az intézmény fenntartójának vezetője, az állami fenntartású iskolák esetében az illetékes tankerület igazgatója jár el és harminc napon belül másodfokú döntést hoz.   A jogorvoslati eljárásban hozott döntés a közléssel válik jogerőssé.

 

Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermeket a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.

 

Pécs, 2015. február 26.

                                                                                   Dr Horváth Zoltán

                                                                                  kormánymegbízott

 

Baranya  Megyei  Kormányhivatal   7623  Pécs, József  A. u. 10.  7602  Pécs, Pf. 405.

 +36-72  507-000,   +36·72  507-012     Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.